2019 novemberében hozták nyilvánosságra, hogy kutatók a kefalóniai Fiskardo közelében egy elsüllyedt, római korból származó hajó maradványaira bukkantak.

A páratlan leletet a tenger fenekének szonáros vizsgálata során fedezték fel, és azért rendkívül különleges, mivel a Jón-szigetek környékén korábban még soha nem találtak ilyen méretű hajóroncsot a régészek: kb. 35 méter hosszú és 13 méter széles lehetett. A félig tengeraljzatba süllyedt római kori jármű kereskedelmi céllal szelhetette a vizeket, ugyanis több száz különböző amfóra hever a hajó vázán és annak környékén.

A valószínűsíthetően az i.e. 100 és i. u. 100 között Kefalónia szigete mellett elsüllyedt hajóról és környékéről elsőként az edényeket gyűjtötték be és vizsgálták meg, majd a hajó egyszerűbben elérhető elemeit emelték ki. A régészek úgy becsülik a hajó mérete alapján, hogy az elsüllyedt hajó gyomrában egyszerre akár 5000-6000 edény is elfért, melyben főként élelmiszert (jellemzően bort, olívaolajat, gabonát) szállíthattak.

A tenger fenekéről eddig felhozott roncsdarabokat a Patraszi Egyetem kutatói tanulmányozzák, a tervek szerint az amfórák többségét és a tenger fenekén heverő további leleteket a jövőben, megfelelő időjárási körülmények között próbálják folyamatosan felhozni – a lelet Fiskardótól bő két kilométerre, a nyílt tengeren helyezkedik el. A tenger fenekének szonáros vizsgálata során a képek feldolgozásánál mesterséges intelligenciát is bevetettek, ami a kutatók számára nem csak a római korból származó hajóroncsnál, hanem a 2. világháború idejéből származó másik két hajó, illetve egy repülőgép maradványainak beazonosításánál is segített.

A régen elsüllyedt hajók maradványai a tenger felszíne alatt szabad szemmel gyakran rendkívül nehezen fedezhetőek fel, mivel az évtizedek, évszázadok során lassan belepi őket az aljzat, illetve benövik őket a víz alatti növények.

A korabeli hajók – még tengert szelők is – zöme a felfedezett hajó méretéhez képest jelentősen eltörpült, átlagosan mindössze 15-16 méter hosszúak voltak.