Kefalónia szigetének leghosszabb kőhídja, a De Bosset híd (De Bosset bridge, Γέφυρα Ντε Μποσέ) a fővárost, Argostolit köti össze a szemközti dombokkal és az ott elterülő Drapano településsel. A kb. 700 méter hosszú híd ma is Argostoli egyik legfőbb történelmi látnivalója, melyet a Koutavos lagúna áthidalására építtetett a sziget kormányzója az 1800-as évek elején.
- Koordináták: 38.172560,20.493808
- Nevei térképeken: De Bosset Bridge, Γέφυρα Ντε Μποσέ, Pontes
- Közeli települések: Argostoli, Drapano
A De Bosset híd nagyon könnyen megközelíthető, mivel Argostoli déli részén fekszik, a kikötő menti út mellett, de természetesen elérhető a másik oldalon lévő Drapanóból is.
A 19. század elejére a főváros, Argostoli térsége fontos kereskedelmi központ lett Kefalónia szigetén. Szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél kisebb távolság megtételével a szűkebb régióban minden elérhető legyen. Mivel Argostolit egy széles öböl, a Koutavos lagúna választja el a sziget északkeleti részeitől és a másik oldalon fekvő Drapano településtől, így azt a részt csak nagy kerülővel lehetett elérni, ami megoldásért kiáltott.
A svájci mérnökből lett kefalóniai kormányzó, Charles De Bosset 1810-ben felvetett egy érdekes ötletet, amivel érezhetően gyorsítani lehetett az északra irányuló közlekedésen. A tanulmány középpontjában egy híd állt, ami átívelt az öböl felett, és összekötötte Drapanot a fővárossal. A térség fejlődését elősegítő terv olyannyira megtetszett az illetékes testületnek, hogy el is rendelték annak megépítését.
A hidat az öböl legkeskenyebb részére építették, először csak fából. A legenda szerint magát a helyet úgy jelölték ki, hogy De Bosset előrántotta a kardját, és a térképre bökve felkiáltott: majd én átvágom a gordiuszi csómót! Az ideiglenes kefalóniai fahíd szokatlanul rövid idő alatt, alig két hét leforgása alatt el is készült, ám teherbíró képessége ennek még korlátozott volt. A facölöpöket csak valamivel később felváltották fel kőtalapzattal, amire építve a híd sokkal stabilabbnak és strapabíróbbnak bizonyult, jóval nagyobb terhelhetőséggel.
Kefalónia kőhídjának végleges, teljes hossza kb. 750 méter lett (a víz felszíne felett jelenleg 689,9 m), ami az addigi 7 kilométeres kerülőt jelentősen lerövidítette. A helyi lakosok a hidat tiszteletből De Bosset hídnak (Devossetos) kezdték nevezni, de emlegették még Pontes-ként, illetve Drapano hídként is – utóbbiként a túlparton álló kistelepülés, Drapano miatt.
A De Bosset híd mellé néhány évvel később, 1813-ban egy több méter magasra nyúló márvány obeliszket is emeltek, melynek négy oldalán görög, latin, angol, és olasz nyelven olvasható feliratok dicsőítik az angol birodalmat. A lagúna közepére emelt obeliszk ötlete szintén De Bosset-tól eredt, ezt az építményt úgy hívják hogy ‘Kolona’. A térképeken az obeliszket viszont egyszerűen ‘Argostoli Obelisk’ néven jelzik (Οβελίσκος Αργοστολίου).
A De Bosset híd és az Obeliszk megépültét követő évtizedekben Kefalónia sziget akkori angol kormányzói (Charles Napier, majd Baron Everton) többször is erősítettek az építményen, Everton például további köveket hozatott támaszként a közeli hegyekből. Ezzel már a lovaskocsik akár nagyobb teherrel is át tudtak hajtani rajta, egyszerre akár több is. A lovasforgalmat a motorral hajtott gépjárművek is követték az 1920-as évektől kezdődően, ám az így keletkezett többletterhelés már kezdte meghaladni a híd teherbíró képességét.
Az 1953-as Nagy Jón földrengés során a híd súlyos károkat szenvedett, főként az Argostoli felé eső, nyugati része – ez részben annak is volt köszönhető, hogy lagúna keleti, Drapano oldali fele valamivel sekélyebb. A rengést követő évtizedben részlegesen felújították, sőt a gépjárműforgalom miatt le is aszfaltozták. Hogy állagára nagyobb figyelmet fordíthassanak, a De Bosset hidat 1970-től műemléknek nyilvánították, és fokozatosan elkezdték korlátozni a rajta áthaladó járművek súlyát, sőt egyirányúsításra is sor került.
Az Argostoli egyik látnivalójának számító De Bosset hídon 2005-től már hivatalosan is csak gyalogosforgalmat engedélyeznek, és ugyanekkor átfogó felújítások is kezdődtek. A látogatók számára kellemes sétát jelent a nagy múltú híd egyik oldaláról másikra történő kis túra – már a 2020-as nagy vihar, a medikán után benne esett károkat is kijavították. A kőhíd mellett időnként az úszkáló álcserepes teknősöket is lehet látni, mi többször találkoztunk velük ott is Kefalónia szigetén.
