Gyakori, de sajnos elcsépelt mondás, hogy a görögök nem lopnak, illetve a görögök nem vernek át. A szomorú igazság az, hogy a görögök is csak emberek, és ugyan nagyon sok a talpig becsületes szállásadó és vendéglátó, de bizony időről-időre előfordulnak helyi és nemzetközi csalók is.
Mi rengeteg helyet látogatunk meg Görögországban, nagyon sok helyivel beszélünk – emiatt gyakran értesülünk a különféle trükkökről, átverésekről, amelyekkel az óvatlan turistákat károsítják meg, vagy igyekeznek minél több pénzt kisajtolni belőlük – igen, sajnos időnként akár még Kefalonia szigetének szállásainál is.
Fontos megjegyezni, hogy a többség korrekt vendéglátó, akik valódi vendégszeretettel várják a nyaralókat különféle csalás vagy átverési szándék nélkül, de sajnos egyre több átverésről nem csak hallunk, hanem egyre több utazói visszajelzés is érkezik hozzánk, hogy ki milyen átverés áldozata lett, nem volt meg a lefoglaltnak hitt szállása, vagy épp több volt végül a fizetendő, mint amennyit megbeszéltek.
És most lássuk, melyek a leggyakoribb csalások, amik odafigyelést igényelnek, és mi mit tehetünk ezek ellen – a célunk természetesen nem a riogatás, hanem annak kihangsúlyozása, hogy mi ne váljunk csalások áldozatává sehol sem Görögországban, sem máshol!
Milyen főbb átverések vannak Szállásfoglalásnál?
Görögországban a csaló szállásadóknak több ismert trükkje is van. Vannak köztük klasszikus helyszíni ügyeskedések, de a legbosszantóbbak sokszor az online foglalási csalások – ezek vagy komoly anyagi károkat, vagy rendkívüli helyszíni bosszúságokat okoznak.
A leggyakoribb átverések és csapdák, amikre érdemes odafigyelni a hozzánk befutó információk és tapasztalatok alapján:
Online szállásfoglalási csalás – az ál-weboldal, első verzió
A csaló (vagy csaló társaság) kinéz egy népszerű szálláshelyet, szállodát vagy apartmanházat a térképen, sőt akár élőben. A csalók vagy leklónozzák egy-az-egyben a szállás weboldalát, vagy létrehoznak egy nagyon hasonló szerkezetű, kinézetű weboldalt, mint az igazi szállásé, igazinak tűnő képekkel, igazinak tűnő weboldal címmel.
A csalók fő célja ilyenkor , hogy az ál-weboldalon foglalási felületet is kialakítsanak, gyakran online fizetési lehetőségekkel. Ilyenkor a tapasztalataink és a visszajelzések szerint a csalásnak három célja szokott lenni:
- a szállás ál-weboldalán online fizetéskor a bankkártya adatok ellopása
- az ál-weboldalon online fizetéskor 20-50% közötti összeg levétele a kártyáról ‘előlegként’
- az ál-weboldalról foglalás után kimegy egy e-mail egy számlaszámmal, ahová a ‘foglalót’ utalni kell max 24-72 órán belül
Ilyen ál-weboldalakat időnként google keresőben, vagy közösségi oldalakon is hirdetnek, és akár hetekig futnak anélkül, hogy bárkinek feltünne a csalás, sőt van amikor ‘ügyfélszolgálatot’ is üzemeltetnek! Ez a fajta csalás sajnos gyakran akkor derül ki, amikor a helyszínre érkezve a valódi szállás nem tud rólunk – és a pénzt is bottal üthetjük, a kárt senki nem téríti meg, a csalók nyomát bottal üthetjük.
Ennek a csalásnak csak egyetlen ellenszere van, mégpedig hogy rendkívüli körültekintéssel járjunk el a szállás weboldalán foglalásnál – ne hirdetésen át menjünk oda, illetve minél több forrásból győzödjünk meg róla, hogy ‘valós’ az adott weboldal, működik-e rendesen minden aloldala, stb.
Online szállásfoglalása csalás – ál-weboldal, második verzió
Sajnos a második verzió még alattomosabb csalásfajta, ugyanis elég nehéz kiszűrni helyismeret nélkül. A csalók itt is a térképet ütik fel, ismét szállásokat keresnek – csak épp olyanokat, amiknek NINCS online megjelenése, vagy valamelyik (facebook vagy weboldal) hiányzik. Ilyenkor a csaló létrehoz a szállás nevével egy új weboldalt vagy facebook oldalt (amelyik nincs), és akár hirdeti is azt. Természetesen a cél ismét a bankkártya adatok megszerzése, vagy előleg utaltatása.
A nem létező szállás
Főleg hirdetésekben találkoztunk ezzel a csalástípussal: gyakran meseszép képekkel, és elég jó árakkal csábító villákat, szállásokat kínálnak felkapott helyeken, utolsó szobákkal. Ilyenkor is készül weboldal, sőt néha facebook oldal is: a privát foglalás után pedig megkérnek, hogy utalj előleget közvetlenül nekik.
Amikor megérkezünk, a megadott címen vagy egy teljesen üres telek van, vagy magánház, vagy teljesen másik szállás – és a helyszínen az addig akár készségesen válaszolgató, sőt telefonon is elérhető „tulajdonos” pedig elérhetetlenné válik.
Ebben az esetben azt tapasztaltuk, hogy gyakran teljesen más szállásokat hirdetnek egy adott helyen, pl. krétai szállás lopott képeivel kefaloniai szállást, stb – térképen nem árt megnézni az utcaképet, hogy valóban van-e ott ilyen nevű, ilyen külsejű szállás!
Sajnos ennél a csalásformánál találkoztunk már olyannal is, hogy a csalók még a google térképére is feltették a szállásokat, a hozzájuk készített csaló-weboldalakkal, a nem létező szállásról jó véleményekkel (!) – de általában leginkább ez ott működik, ahol rég volt frissítve a térkép, és arra hivatkoznak, hogy újként épült szállás, azért nincs a térképen.
A feltört AirBnb profil
Ez a típus az utóbbi években pörgött fel igazán, főként az olyan szállásfoglaló oldalakat érinti, mint pl. az AirBnb. Többször is előfordult, hogy hackerek feltörték egy valódi görög hotel vagy apartman saját AirBnb fiókját. Ezután a szállás nevében, a hivatalos applikáción belül vagy WhatsApp-on üzeneteket küldenek az ott szállást foglalt vendégnek, pl. hogy „technikai hiba történt a fizetéssel”, és ha 24 órán belül nem igazolja vissza a bankkártyát egy linken keresztül, törlik a foglalást.
Ilyenkor a küldött link egy hivatalosnak tűnő ál-oldalra vezet, ahol ellopják a bankkártya adatokat, és leemelik a rajta lévő pénzt.
Aranyszabály, hogy szállásfoglaló oldalakon szállást foglalva ne fizessünk a Booking/Airbnb hivatalos rendszerén kívüli linkeken, és ne utaljunk közvetlenül külső, ellenőrizetlen bankszámlákra.
A legnagyobb biztonságban akkor vagyunk ilyenkor, ha pl. Booking.com vagy más szálláskeresőnél foglalásnál még ott helyben fizetünk vagy adjuk meg a bankkártya adatokat, mert annak lesz nyoma, visszakövethető, reklamálható, és nem tünnek el a pénzünkkel ismeretlen csalók.
A szállásfoglaló oldalon lefoglalt, majd visszamondatott szálláscsalás
Ennek a csalótrükknek az a lényege, hogy lefoglaljuk valamelyik szállásfoglaló oldalon a szállásunkat, (Booking.com / Airbnb, stb), és megkeres a szállásadó / tulajdonos, és mindig külső csevegő, pl. WhatsApp, WeChat, stb elérhetőséget kér. Az ellenőrizetlen külső csevegőrendszeren át a szállásadó kérése sok esetben az, hogy mondjuk le a szállást, és majd ő ideadja nekünk olcsóbban. Ilyenkor jön a magyarázat, hogy nekünk is sokkal jobb lesz (nem kell jutalékot fizetnie, nem kell számlát adjon, sokkal olcsóbb stb).
A gond ilyenkor mindig az, hogy nekünk nem lesz erről semmilyen hivatalos foglalási dokumentum a kezünkben, és több utazó belefutott jóhiszeműen az így olcsóbbá tett szállásnál abba, hogy a helyszínen nem volt elérhető a tulaj, vagy mégsem volt szabad szoba!
Ilyenkor leginkább azzal szeretnek trükközni a pénzéhesebb szállásadók, hogy:
- kiadják előlünk a szállást, mert időközben jobban fizető, jellemzően olasz, angol, skandináv, amerikai vendégek érkeznek
- kiadja annak, aki hosszabb időre venné ki a szállást / vagy egy nagyobb csapatnak adja oda a szállást, így egy teljes apartmanházat kiadva akár 2 hétre is, üres hézagok nélkül
- de olyanba is futottak már bele magyarok, hogy mivel a szállasadó lemondatta a szállást privátban, így sehol nem volt ez lejegyezve, és egyszerűen elfelejtette a foglalást. (a görög szállásadók egy része még mindig papír jegyzetfüzetekbe írja a privát foglalásokat, láttunk sok ilyet – van amikor még ők is alig mennek el rajta).
Ha mi is a fenti esetek közül futnánk bele valamelyikünk nagy pechünkre, nem érdemes illúziókat kergetni – a lemondásra buzdító WhatsApp üzeneteket gyakran letagadják, törlik, vagy ‘feltörték a telefonom’ dumával jönnek, ha pedig telefonon beszéltünk, akkor meg a jó öreg ‘nem emlékszem’ következik – amikre a hatóság is csak legyint.
Az észrevételek szerint manapság ez a csalás mind a görög, mind a horvát szállásadóknál érezhetően gyakoribbá vált. Ennek van ‘lájtos’ verziója is, amikor a lemondatott, majd WhatsAppon vagy WeChat-en privátban lebeszélt eredeti szálláson ‘sajnos épp csőtörés, stb van’ (ami kamu, mert kiadta másnak), de a tulaj természetesen biztosít egy másikat, ami szerinte ugyanolyan – de a tapasztalataink, illetve utazói visszajelzések szerint ilyenkor szinte minden téren rosszabbat adnak ki, az utazó pedig nem tud reklamálni. Hol is reklamáljon, semmi hivatalos nincs a kezében.
Szállásfoglaló oldalon foglalásnál nem feltétlenül érdemes ilyen olcsósításba belevágni, mert az utazók egy része sajnos kifejezetten rosszul jár. A trükköző szállásadók gyakran más téren sem egyenesek, tisztelet a kevés kivételnek.
Helyszíni trükkök, rejtett szállásköltségek
Ezeket a kisebb-nagyobb trükköket maguk a helyi szállásadók szokták bevetni, hogy plusz bevételhez jussanak: foglalásnál vagy figyeljünk rájuk, vagy ha nincs egyértelmű utalás rájuk, érdemes rákérdezni.
Fizetős klíma: a hirdetésben büszkén szerepel, hogy van légkondicionáló, de a helyszínen derül ki, hogy a távirányítót csak napi 5-10 euró felár ellenében adják oda – egy hétre 80-100 Eurós extra légkondi felárat is láttunk már, ami nem csekély felár. A megbízhatóbbnak számító szállásfoglaló oldalakon szerencsére ezek egyértelműen fel vannak tüntetve, hogy benne van-e az árban, de utazási irodáknál viszont még ma is dívik olcsóbb studióknál és apartmanoknál, hogy a légkondi bizony ‘feláras’, nem is kevés pénzért.
A „tengerre néző” szállás: a szállás fotóin csodás tengeri panoráma látható, a valóságban viszont csak lábujjhegyre állva, a szomszéd tetője és egy nagy fenyő között lehet látni egy kis kék csíkot. Tapasztaltuk személyesen többször, hogy a tengeri kilátás a 10-12 szobás apartmanház 2-3 első szobájából volt csak látható, a többinek le kellett mennie ehhez az udvarra.
És időnként ilyen esetben előkerül a varázszó is: a tengerre néző szoba felára még 20-100 Euro éjszakánként, szállástípustól függően.
Széf felár: véleményünk szerint az egyik legpofátlanabb extra, amiért pénzt kér több szálláshely tulajdonosa. Amikor az alapból nem olcsó szobában lévő széf használatáért még további 10-25 Eurót elkér a szállás egy hétre, hogy egy kicsit nagyobb biztonságban tudhassuk ékszereinket, óránkat, autókulcsot, stb értékeket. Ennek sokunk véleménye szerint ingyenesnek kellene lennie, de még mindig vannak olyan szálláshelyek, amik szeretnek ezért pénzt kérni
Mindig Foglalj felelősen!
Mivel a szállásárak, a szállodák és apartmanok árai az utóbbi években egyre inkább megemelkedtek, sajnos a csalók és a nyerészkedők sem akarnak lemaradni a lehetőségek kiaknázásáról.
FONTOS:
Érdemes tudni, hogy a csalók sokszor éppen a kisebb költségvetésből utazókat, a mindenen spórolni akarókat célozzák meg, akik 10e – 20e – 50e Ft spórolás jegyében inkább a kiskapukat keresik, emiatt nagyobb kockázatokat vállalnak, és sokszor már csak utólag veszik észre, hogy csalás áldozatai lettek.
Emiatt mindig érdemes nagyon körültekintően foglalni, és figyelni a fenti jelekre, bárhol és bármilyen módon is foglalunk apartmant vagy szállodát, pláne ha a lehető legolcsóbb megoldásokra vadászunk.
Mint fent a bevezetőben is hangsúlyoztuk, a szálláskiadók többsége tisztességes, de annyira elharapóztak a csalások, hogy érdemes biztosra menni a bizonytalan helyett. Tapasztalatunk még, hogy a klónozott vagy ál-weboldalaknál (direkt foglalási szándéknál) sokszor nem is görög, hanem nemzetközi bűnbandák próbálkoznak az átverésekkel.
Ha átverés vagy csalás áldozata lettünk, azt az alábbi görög telefonszámokon célszerű bejelenteni:
Görög turisztikai rendőrség (Τουριστική Αστυνομία)
- Központi gyorshívó: 171 (Görögország egész területéről, éjjel-nappal hívható, ingyenes).
- Helyi iroda (Argostoli): +30 26710 22815
Görög turisztikai minisztérium
- Panaszvonal: 1571
- E-mail címük panaszokhoz: touristcomplaints@mintour.gr
Végül a Kefallinia.hu -nak se felejtsd el bejelenteni, esetleírással, hogy a bővülő feketelistára tehessük
